Nem kaptok történelmi mementót, nézzétek az emlékműsorokat, vagy olvassatok Petőfit, persze ha nincs kéznél, jó lesz Radnóti is. A hangulat a fontos, és hogy egy gondolatra csendesedjen el szívünk, és teljen meg hálával azokkal szemben, akik vérüket adták szabadságunkért.

Nemsokára újra befognám a lovacskáimat a piros hintómba, amihez azért kicsit jobb idő nem ártana...

Már annyira várom a tavaszt! Amikor zöldellnek a fák, jól esik a séta, amikor a nap már kicsit felmelengeti az ember arcát és újra reménnyel telítődik a szívünk, hogy még várhatnak ránk jó dolgok. Mint a természet, mi is új erőre kapunk, szánk széle is felfele kunkorodik, majd belevágunk egy újabb napba, ami talán épp olyan lesz, mint az előző, de attól, hogy jobb idő van, valahogy a toleranciaküszöbünk is magasabbra ugrik, és fel sem veszed az apróbb szeleket.

Úgy szeretnék elmenni egy helyre, de a nemet már megkaptam... No, majd azért még körbejárom a kérdést... ;) Már vagy 6 éve nem jártam ott, és legutóbb amit készítettem fotókat lenyúlták az egyik fotósboltban. :( Sajna pótolhatatlan tekercsek voltak, mert akkor még nem volt ám "digitális lélekrabló dobozom". Talán majd idén májusban... :)

Íme két kép "Csó-tóról", Nagykanizsáról. :)