Amikor ma reggel elindultam Debrecenből Pécsre, még nem gondoltam, hogy Olaszban hajtom álomra fejemet. Aztán mégis így lett. Olyan nagyon kedves telefonokat kaptam már a vonaton, hogy teljesen vidáman szálltam le az állomáson, ahol már Józsi várt, Aliz apukája. Sokan szerettek volna értem jönni, de Ő volt a leggyorsabb, így a lehetőséget Ő nyerte ;) Egy röpke órát töltöttem mindössze Marikáéknál, és már jöttek is értem, Zsófi és spanyol kedvese, hogy elvigyenek Olaszba, a menyasszonyos házhoz.

Az este masni gyártással indult:

végezetül pedig egy nagy közös vacsorába torkollott.