Ironbridge egy angol falu, Birmingham közelében. A legfőbb nevezetesség ebben a falucskában az Iron Bridge... :) Mily meglepő, ugye?!
Pár éve itt élt Unokabátyám, aki most talán épp Hollandiában tengeti életét. De ma a hidat mutatnám be Nektek! Ezt az ipari műemléket nagyon sok britt látogatja, merthogy az angol ipar legrégebbi bölcsőjének központjában van. Csodálatosnak tartják... Fura, szerintem csak azért, mert még nem látták a mi Lánchidunkat... ;) Az egész szerintem nagyon kicsi, mindössze 100 láb hosszan ível át a Severn folyón, amelynek állítólag hatalmas hajóforgalma volt. Amikor mi ott jártunk, víz alig csordogált alatta.
További paraméterei pedig:
szélesség - 18 láb, magasság - 52 láb.
1779-ben állították a mai helyére úgy, hogy szegecselés helyett ékeket és fogazatokat használtak. Az előöntött elemeket és az egész terveket a Darby család neve fémjelzi, mely dinasztiákon át ott volt a vasiparban. Az ő tulajdonukban lévő coalbrookdale-i művekben hozta össze Richard Trevithick az első gőzmozdonyt még 1803-ban, aztán innen került ki az első olyan óceánjáró, amelynek már öntött vas elemei is voltak. Az első, amelyet propeller hajtott! Ez a hajó volt a Great-Britain, ami ma Bristolban látható, műemlékként. És ha már ennyire mély vizekre eveztünk, akkor még megemlíteném, hogy e történelmi jelentőségű hajó mellett egy másik is van Bristol kikötőjében, mégpedig a Matthew. Ez utóbbi fedélzetén indult és fedezte fel Észak-Amerikát John Cabot 1497-ben.
Ja, igen, hogy miért nem Ironbridge-ről mesélek? Mert itt még egy kenyér bolt sincs! Pár étterem, ennyiből áll az élet. Ezek berendezkedtek a turistákra, ahogy kell, pár szomszédos pavilonnal, ahol vehetsz hűtőmágnestől kezdve minden felesleges dolgot... :D És akkor most jöjjön a képi anyag, ami minőségileg azért hagy maga után némi magyarázatot. Kölcsöngéppel készült, szóval kérem nem kritizálni!
