Megvolt a kirándulás, minek keretében Attila elvitt Bennünket Hattyút nézni és őzeket felkutatni. Hihetetlen szeme van! A nádiposzátát a Keleti-Főcsatorna melletti nádasban is meg tudta mutatni: hol dalol, amikor a híd alatt álltunk, ott pedig visszhangzott minden. Ökörködtünk is egy jópár hanggal... :)

A nap egyik fotója: Eső ellen lapu :)

Mivel a rossz idő folyamatosan üldözött minket, így nem tudtunk túljárni a vadak eszén. Pedig olyan tervek is voltak, hogy autóból kipattan két segédemberke, míg mi tovább megyünk. Aztán az irányunkba zavarják meg az őzeket. Így végül mindenkinek élvezet jutott volna, leginkább Nikonom belső szenzorjainak... aztán végső soron pedig: Nektek!

Azért panaszkodásom csakis fotóilag jogos, mert bár a hattyúk elbújtak a borsónyi jégeső elől, ami menet közben ért minket, meg a búzaföldet, csodaszép ragadozó madarakat, nyulakat, fácánokat és egyéb vadakat is láttunk. Bár a vaddisznó nem jött, pedig "le volt fizetve, hogy mosolyogjon egy portrét nekem", azért ezt nagyon nem sajnáltuk. A dalos pacsirták csodaszépen tolták a jég ellenére az aláfestő zenét, már ahol hallottuk a nagy dörgés-villámlás és napsütés közepette. Igen, volt szivárvány is, de nem örökítettem meg, mert az égiek nagyon gyér kontraszttal pakolták fel a "(sk)youtube"-ra... Szóval, mint kicsi elázott verebek gurultunk be (autóval, és fogadott minket a tény,) hogy nem tudunk szalonnát sütni a szabad ég alatt. Na mind1, megoldottuk serpenyőben... ;)

Az este javarészt beszélgetéssel telt, amíg Eszterke keresztlányom által ültetett újhagymát rágcsáltuk a sült szalonnához és a többi zöldségféléhez. Néha rápillantottunk Mia hercegnőre, de a film javarészt háttérfestésként ment, hiszen már mindannyian láttuk.

Na jó, itt vannak a képek! Ne szidjatok nagyon, mindegyik javarészt vízfüggönyön keresztüli kép... :)

Minden  Eszternek: Kívánok Nagyon Sok Boldog Névnapot! Számomra különösen kedves: Tücsökmókus, az Ő anyukája és Major Esztike néni! Szeretettel gondolok Rátok! Sok-sok puszi!