Ma végre készíthettem reggelit. :) Hagymás erős zöldpaprikás kolbászos tojásrántotta volt zsemlével.

Nemrég Ágitól, régi levelezős Barátnémtől olvastam egy történetet, a mai nap ezt szeretném Veletek megosztani. Talán igaz, talán nem, de a mondanivalóján érdemes elgondolkozni.

Míg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ és vonalakat karcolt az autó oldalára. Haragjában, a férfi megfogta a gyermek kezét és többször ráütött, nem ismerve fel, hogy a franciakulccsal üti.
A kórházban a gyermek elveszítette az összes ujját a törések miatt.
Később a kicsi megkérdezte az apját, szemében fájó tekintettel:
     - Mikor fognak visszanőni az ujjaim?
Az apa felismerve tettének súlyát, szólni sem tudott. Visszament az autójához és többször belerúgott. Saját cselekedetétől feldúlva leült az autó elé és a karcolásokat nézte.
A gyermek azt írta: "SZERETLEK APA!"

A tárgyak használatra vannak, az emberek szeretetre... Mosoly mosolyra fakaszthat, a kedvesség és a figyelmesség pedig ugyanúgy tükröződik - nálam legalábbis. Ha adok egy mosolyt, és egy grimasz a válasz, vagy üres közömbösség, idővel elfelejtek majd mosolyogni... Ettől félek talán a legjobban. A probléma a mai világban amúgy az, hogy az EMBEREK vannak HASZNÁLVA és a TÁRGYAK SZERETVE... Nem jó ez így!

Húsvéti melléklet:
Egy temperával megfestett tojáska. Ezt a festéket nem javaslom, hogy kipróbáljátok, mert ha a tojást el szeretnéd tenni, előbb-utóbb poros lesz, legyen akár vitrinben, akár szabadon. A gond itt kezdődik, mert az akvarell típusú festékeket a víz oldja, így nem tisztíthatóak a vele készített tárgyak!