Tegnap egész nap csepegett egy picit az eső. Gondoltuk, sebaj, Hortobágy jópár km-rel arrébb van, még akármi is lehet... Neki is vágtunk 4en a kalandnak, mondván még egyikünk sem látta sosem a behajtást. Már az odafele úton sejtettük, hogy valszeg nem vár minket majd bárányfelhős, lágy napsütés. Láss csodát, igazunk lett. Eláztunk... Na nem a pálinkától vagy egyéb alkoholtol... :) Az égből hullott ránk az áldás(?).

 
Azért nekem mégis nagyon tetszett az egész. Jó emberek, nem is kevesen várták, hogy elkezdődjön a számadás, és éltük át egy kicsit a juhász-élet szépségeit/nehézségeit.

A rackanyájjal volt egy kedves történetem. Épp fotózom az egyedeket nagyban, mikor a nyáj megindult felém. Gondolván, hogy "sok juh Vale-t győz", inkább kitértem az utukból! :) Bár akár beeeee is állhattam volna közéjük, hiszen a helyi dialektust egy perc alatt elsajátítottam, a hajam meg begöndörödött kicsit az esőtől... :) No meg a kutyus is szimpi főnöknek látszott, aki tudja, mit csinál!

Szerencsétekre azonban maradtam hű Nikon-os, és kattogtattam párat, hogy lássátok, miről maradtatok le!  

Minden elismerésem! Nagyszerűen összeszedett nap volt, és akivel csak beszélgettünk, senki nem bánta meg, hogy időt szakított erre a programra - még az idő ellenére sem!

Kedves Bea! Ne sajnáld, lesz még alkalom rá, hogy megnézd! Az egészség fontosabb! Mielőbbi jobbulást Neked!

Tanár Úr! Élmény volt, köszönöm, hogy elhívott és velem tartott! :) Hova megyünk legközelebb? ;)