Mohácsról az embernek általában két dolog ötlik az eszébe. Elsőként egy évszám 1526. Másodsorban pedig a busójárás - de erről bővebben majd farsang körül, amikor aktualitást kap az évről évre szinvonalasabb hagyomány...
Nemzeti nagylétünk hajdani sirja, Mohács!
Kisfaludy Károly: Mohács
A Történelmi Emlékparkot az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata emlékére alakították ki a Mohácstól délre fekvő Sátorhely közelében, a 450 éves évfordulóra.
Hogy mi is történt 1526-ban? Na de fiatalok! :) Nem emlékeztek, hogy a törikönyvben elsőre mindenki kicsit viccesnek vélte, hogyan lehet belefulladni egy patakba? Okés, meg volt áradva... Na de akkor is csak egy patak... II. Lajos magyar királyunknak sikerült. Ugye, hogy ugye, látom rémlik már. :)
A történelem azonban talán csak gyermek fejjel vicces. Felnőtt szemmel ismerkedve a tényekkel, inkább szomorú. Exkirályunk bizonyára nem magától fulladt a Csele-patakba.
Augusztus 29. volt a nap, amikor kora délután, mindössze másfél óra alatt a Magyar Királyság mintegy 25 ezer főnyi hadserege a csatamezőn megsemmisítő vereséget szenvedett I. Nagy Szulejmán szultán (1520–1566) 75-80 ezer főnyi oszmán-török csapataitól. Kicsit túlerőben voltak... A törökök elleni vereségünkkel elkezdődött a másfél évszázados uralom, mely kirekesztett bennünket az európai fejlődésből.
I. Nagy Szulejmán szultán ma Istanbulban nyugszik. Őt is utólérte a végzet, ami vígasztalhat bennünket. Bár a mai napig nem értem, hogy miért kellett gyémántokkal kirakott kupola alá fektetni...
Íme néhány kép, az Emlékparkból: 
