A tűz
Sötét felhők alján leszaladt egy villám,
Fenyves erdő alján tűz nőtt ki egy szikrán.
Megmutatta az embernek, ha befogja a lángot,
Csinálhat a földön egy egész más világot.
Megtanulta, hogyan kell a lángot megőrizni,
Az ember kitalálta, a tűzzel lehet főzni.
Megfőzve, megsütve ízesebb a húsa,
Mintha nyersen eszi, miután megnyúzta.
Hogyha nagy tüzet rak az erdő tisztásán,
A pihenő helyén, később a lakásán,
Barátságot lehel konyhája melege,
Könnyebb lesz az élet sűrűje, neheze.
A tűz maga az élet, az életed része,
Vigyázz tüzelődre, fára és a szénre.
Hogyha gázzal fűtől, Vigyázz! - nem egy játék,
A szoba melege egy isteni ajándék.
Nagy Pista
2004.03.17.
2009.11.17. - Megint egy vers Nagy Pista bácsitól
2009.11.11. 15:36Címkék: vers irodalom idézet
A bejegyzés trackback címe:
https://vale.blog.hu/api/trackback/id/tr181518033
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.