Ez is egy futós nap volt. Aki meg nem fut, az ilyeneket sem kap :)

Persze kezdem az elejénél. Szóval ébredés emberi időben, utolsó ellenőrzés, hogy minden ott van-e, majd irány a "vas út". Zötyögés odafele, hallgatva, hogy két néni azon vitatkozik, hogy az újság az Bors, vagy Bros... :) Mert nem egyértelmű, hogy melyik - mondta a harmadik, aki nem akart egyik mellé se állni, ezért végül rá haragudott meg mindkettő, hogy ő a legbutább! :D (Amúgy a "bross" két "s" betűs szó...)

Az átszállás minden gond nélküli volt, fél percet se kellett várni, és befutott a váltóvonatom. Azon már vártak, és jól el is beszélgettük az időt úgy, hogy aztán majdnem el is felejtettünk leszállni. Szerencsére volt, aki figyelt...

A versenyközpontot elég hamar megtaláltuk, aztán a helyi mall-ba menekültünk fagyizni - futóverseny előtt... jó mi? :) Átöltözés, majd egy kevés bemelegítés volt a program. A rajtnál sikerült elég jó helyre kerülni. A távot magamhoz mérten jó idő alatt teljesítettem, bár volt, aki szerint nem volt pontosan kimérve.

Engem inkább az gondolkoztatott el, hogy miért indul el olyan versenyző, aki csalással vagy 6-700 métert nem fut le, hanem inkább átbújik a szalag alatt. A rossz példa ráadásul ragadós volt, nem is kevesen követték az első csalókat. Nem volt megtiltva a séta, miért nem sétáltak inkább?! Volt, aki felvállalta, hogy nem tud futni, és így teljesítette a 3,4 km-t. Ők legalább megcsinálták...

Már indulóban voltunk az élményfürdőbe, ahol a rajtszámunk egyben a belépőjegy is volt, amikor még mindig találkoztunk versenyzőkkel. Természetesen tőlünk is kaptak pár bíztató szót, hogy gyerünk, gyerünk, mert az eleje már a strandon várja őket is! Aztán tovább sétáltunk.

A fürcsi - élmény volt. :) Az első medence nagyon szimpi volt, de beledugva a lábujjam: le is fagyott. A lelkesedésem máris visszafogottabb lett, és úgy döntöttem, erre a "traumára" enni kell, így a napon süttetve magunkat ez meg is történt. A második medencénél hasonló elkámpicsorodás következett, de a hátsó két medencében teljesen jó víz fogadott! Na ki se másztunk belőle, mígnem indulni nem kellett zuhanyozni és vonatozni haza. Olyan jó volt, mondhatni az idei nyár első igazi strandos napjának kitűnő! Csak lebegtünk a vízben, amikor épp nem süttettük a hátunkat, vagy egyszerre mindkettőt. Szerintem volt vagy 28 C°, de lehet több. Nem firtatom, végül is mind1.

Egyet felejtettem el, de nagyon! Fotózni Nektek. Ez már csak az átszállásnál jutott eszembe, így mára már csak az ottani mozdonyt kapjátok... Szép álmokat Mindenkinek!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

... s míg szendereg a robogás -
álmában csönget egy picit...

József Attila (részlet az Altató-ból)

(Persze ezt a részt a villamosról írta a költő, úgy gondoltam, valahogy mégis illik ide, akkor is, ha gőzös...)

Címkék: fotó vers reklám sport utazás irodalom barátság idézet vicces nyár sztori futás elmélkedés

A bejegyzés trackback címe:

https://vale.blog.hu/api/trackback/id/tr782047532

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása