Szóval az ősi magyar szokások felelevenítése után, mint a lovas íjászat, pártarablás és közelharc, tovább sétáltam. A bemutató még javában tartott, de a várost is látni szerettem volna, így született meg a döntés.

Egészen sok házfalat láttam borostyánnal befuttatva, és aki ismer, az tudja, hogy mennyire kedvelem a borostyánt. Évekig nem jöttem rá tartásának titkára, és ma sem tudom, mi okozza, hogy már két fajtája növekszik az egyik szobámban, csodaszép új hajtásokkal megajándékozva engem. :) No, vissza Veszprémbe! Erről beszélek:

Természetesen lakni azért nem szeretnék egy teljesen befuttatott házban, mert ha csak belegondolok, hány rovarnak nyújthat otthont, már nem is annyira vonzó a dolog... ;)

Na sétáljunk inkább tovább! Ez az utca megfogott, bár nem tudom, hogy igazából miért, de olyan megnyugtató volt, hogy egy templom van a végén. :)

Utamat járva végül a macskakövekre jutottam. Ez jelezte számomra, hogy mivel a központban járok, ez már a várnegyed lehet. A Tűztoronyt megpillantva sejtésem beigazolódni látszott.

Sétám során megnéztem a Szent Imre (piarista) templomot, a Téglagyűjteményt és a Tavaszi tárlatot a Dubniczay palotában, ahol az udvaron pár népművész kovácsolt vasat, fűzött gyöngyöt vagy épp készített nemezből tulipánt a gyermekekkel. Sok itt a látnivaló, a mély várkúttól kezdve a Gizella kápolnáig, A Szt. Mihály templomtól a Gizella Királyné Múzeumig, De csodás a kilátás Szt. István Király és Gizella Királyné szobra mellől, és akkor még a Szt. György kápolnát még meg se említettem... :)

Gizella Napokon persze extrákat is kapsz, mert régi magyar ruhákban korzóznak a helybéli hölgyek, akikkel egy kicsit beszélgetve megtudtam, hogy javarészt maguk varrják azokat, és nagyon örülnek, amikor felvehetik, mutogathatják. Az egyik nénike kuncogva megjegyezte, hogy néha sikerül a férjét rávennie, hogy öltözzenek ki, és sétáljanak el a cukrászdába egy fagyikehelyre. :) Rögtön szívembe is zártam, rokon-fagyi-lelke miatt, no meg egy kedves emlék miatt, amit felidézett bennem, hogy egyszer bizony Valaki nagyon szépen kiöltözött, csak hogy elvihessen fagyizni. :)

Most pedig kaptok pár fotót a Nénikékről. Csak semmi izgalom, a többiekből is lesz majd fent pár, de egy napra azért az mégiscsak sok lenne!