A mai nap szomorú nap. Van valaki, aki ezen a napon hagyott fel földi dolgaival. Ő a Nagypapám, Apa Édesapja. Az imádott, tisztelt és... hűha, rengeteg pozitív jelzőt sorolhatnék még... Rajongtam érte. Bár most is ölelhetném! Emlékét szívem mélyén őrzöm, amíg csak élek. Ma láttam a JAG-et, és amikor csak úgy mutatták a vadászrepcsiket, ahogy elhúznak kötelékben elképzeltem, hogy az egyikben Ő ül.

A legkedvesebb emlékem a sárgarépa főzelékes sztori. Nem tudom, hogy meséltem-e már, hát most megteszem.

Nyár volt. Nagymama elutazott rokonokhoz Pápára. Ez nem jelentett nagy gondot, mert Nagypapa el tudta látni magát. Ízletesen főzött és magyarosan. Szerette az egyszerű ételeket, a főzelékeket. Nem volt gazdag ember, főként ha a bankszámla szerint kellene megítélni, hiszen talán nem is volt neki olyan. Az ő gazdagsága a lelkében gyökerezett. Szerette meglepni azokat, akiket igazán imádott. Szóval egy nyári nap delén én épp a város másik végén voltam, amikor megcsörrent a telefonom. Nagypapa hívott, mobilon! Ez hatalmas nagy szó, mert világ életében spórolt, és nem engedett meg magának olyan luxust, mint a telefonálás. Mégis felhívott. A beszélgetés rövid volt, de nem sietős. Az egekbe repített, olyan boldoggá tett. Valahogy így történt, de lehet nem tudom szó szerint leírni:
     - Szia Valcsikám! Itt Nagypapa.
     - Csókolom Papa! Miben segíthetek? Baj van? - kérdeztem, amikor meghallottam hangját a telefonban. Másra nem is gondoltam a már fentiek miatt.
     - Minden rendben, kicsim. - Sokszor hívott így. - Főztem egy kis répafőzeléket ebédre, mert már elkopott, amit Nagyanyád itt hagyott nekem. Aztán mivel tudom, mennyire szereted, gondoltam, ebédelhetnénk akár együtt is...
     - Komolyan? Hűha, rohanok Papa Drága! Puszi!
     - Ne siess, megvárlak vele - kuncogott kedvesen - de nagyon éhes vagyok! :)

Ez hát a történet gerince. Az egészet el sem tudnám mesélni, mert ez egy érzés, egy szívdobbanás volt, amely bennem maradt valahol nagyon mélyen.

Gondoljatok Rá a mai napon Ti is, akik ismertétek.

Akik pedig ismeretlenül is elmondanak érte egy imát vagy gyújtanak egy gyertyát, azoknak pedig külön köszönöm. Kívánok Nektek ilyen tiszta szereteten alapuló kapcsolatokat!

Címkék: fotó család nyár sztori meglepetés

A bejegyzés trackback címe:

https://vale.blog.hu/api/trackback/id/tr691928853

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása