A címről joggal gondolhatod, hogy a borról fogok írni, hiszen a leányka avagy fehér leányka egy szőlőfajta. Csak hogy ne csalódjál nagyot, elmondom én mit tudok róla. Erdély térségéből származó fajta, melynek lágyan harmonikus íze van. Tőkéi hosszú életűek, és elég korán érnek. Talán a korai érés miatt nem igazán vannak régi évjáratok belőle, mert fehérborát - mely jellegzetes illatú - nehéz éveken át minőségi romlás nélkül tárolni.

Egy kedves fotós ismerősömmel, akivel még anno Egerben találkoztam, az egyik pincelátogatás során kóstoltam meg először az Egri leánykát. Aztán más borvidéken egy újabb kirándulás alkalmával megismerkedtünk a Szigetvári leánykával, rá egy évre pedig már a Soproni leányka oltotta szomjunkat. :) A cím ezen kedves emlékemet volt hivatott felidézni. Sajna a Badacsonyi leánykát folyékony állapotában nem volt alkalmam megízlelni, de nem vagyok nagy szakértő, talán egészen más tőkéket nevel ott a napfény. A fotós kísérőm sem a régi volt, épp ezért nem lett belőlem "Badacsonyi leányka" :) Mert hát ismerjük a mondást mindannyian: az leszel, amit megeszel... vagy megiszol... ;) Hehe

Badacsony. Milyen jó dolog kirándulni! Persze az élvezetet csökkentheti, ha nem vagy eléggé felkészült túrázó. Egy másik, ide illő cipőért már fizetnél is pár tíz méter után, az tuti. Aztán meg irigykedve nézed a melletted elhaladó túrabotos idősebb korosztályt... :D Végül kénytelen vagy megállni egy-egy szakasz leküzdését követően, és természetesen csupán már csak egy ürügyed maradt; tetszik a táj, és meg szeretnéd örökíteni szépségét... Szóval valahogy hasonló körülmények között születtek az alábbi képek. :)

1. Íme Badacsony!

2. Kicsit közelebbről, ahonnan a Túravonal indul. 

3. Na igen, van aki nem bírta szó nélkül... Az igazság az, hogy mi is hiába kerestünk a túra előtt olyan helyiséget, ahol megkönnyebbülhettünk volna. Ami volt, az le volt lakatolva, az éttermek meg még nem nyitottak ki.

4. Voltak meredekebb utak is,

5. De jobbról ilyen látványban volt részünk: 

6. Ez az egyik kedvenc szakaszomon készült, már közel a kilátóhoz.

7. A Kisfaludy kilátó

8. A tetőn. Ha kicsit rémültebb a mosolyom, annak csupán egy oka van, hogy a szél rendesen kilengette ezt a fából készült csodát. Ráadásképpen volt, hogy Gábor is segített a szélnek... Csoda, hogy ennyire kapaszkodom?! (folyt. köv.)