Mostanában annyi dolgom van, hogy rendszerint kimarad az életemből. A mait pedig nem kellene kihagyni, mert valamiféle műtermi gyakorlat lesz. No, majd kiderül, hogy beborul-e. Most mindenesetre 7 vagy annál is több ágról süt a nap. Végre! :) Előbb utóbb csak igazam lesz, hogy mindjárt itt az ősz... :D

Olyannyira jóleső és felemelő érzés, amikor tavasszal kilép az ember a házából, és virágszirmokon lépdelhet. Cseppnyi ajándék a természettől, hogy közhellyel is éljek: apró örömök az életemben... :) Virágszirmok. Lehullnak utunkra, ugyan úgy hófehérré varázsolják azt, akár a hópihék, mégis magukban hordoznak valami megfoghatatlan többletet...

Valahogy a nap is mosolygósabban ébred, és ez bizony minden emberre hatással van. A rossz dolgokat is könnyebben vesszük, több bennünk a remény egy szebb életre. Új célokat tűzünk magunk elé, mert ez az az évszak, amikor megálmodhatjuk az elérhetetlent... Üdvözöllek Tavaszanyó! :)