Azt mondják, jó portrét csak akkor lehet készíteni, ha az ember ismeri az alanyt, ha beszélgetett vele, ha elmesélt már a "modell" egy személyes történetet a fotósnak, mert ezeket mind bele lehet sűríteni egyetlen képbe. Talán igen, talán nem. Ezzel a fotóval elfogult vagyok, mert nagyon közel áll hozzám. A néni az egyik mecset előtt napraforgót árult, így keresve nap, mint nap a betevőjét... Többet nem is írnék, döntsétek el Ti, hogy milyen fotó lett.
2010.02.27. - Egy török néni portréja
2010.02.25. 06:42Címkék: fotó utazás művészet sztori elmélkedés
A bejegyzés trackback címe:
https://vale.blog.hu/api/trackback/id/tr801788543
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.