A halogatás csapda. Mindig fogsz kifogásokat találni a halogatásra. Az igazság az, hogy az életben csak két dolgot különböztethetsz meg: kifogásokat és eredményeket. Sajnos a kifogások végül nem számítanak.

Robert Anthony
oktató

Tegyük csak szívünkre a kezünket! Mindenkinek vannak az életében olyan valamik, amiket elodázunk. Ez lehet egy egészen kedves, apró dolog. Például amikor veszünk egy új ruhaneműt, és nem hordjuk, mert várjuk, hogy felavathassuk egy alkalmas pillanatban. Aztán talán az a pillanat el sem fog jönni. Időközben változunk, és már nem áll úgy, ahogyan akkor, amikor megvettük. Miért tettük hát félre?! Megérte?
Vagy amikor kötelezettségeinket halogatjuk. Majd megcsinálom holnap... Ja, persze. A "holnap" az a nap, ami sosem jön el, mert mindig "ma" van! :) Szóval ezennel indítványozom, hogy az értelmező kéziszótárba a "holnap" jelentése mellé vétessék fel a "soha" is...
A legrosszabb, ha egy döntést halogatunk. Tavaly hoztam egy döntést. 1 évvel azelőtt már meg kellett volna tenni. Miért vár az ember? Még kutatom a választ. Egy dolgot azonban megtanultam. Ha valaki nem tud bocsánatot kérni, csak megbántani, nem érdemes a bizalmamra. Ezt tanúságként írom, nem haragból. Megbocsátottam, kérés nélkül is. Az, hogy mi esett volna jól, az már teljesen más kérdés. A megbocsátás tényét azonban sok minden segítette. Jobb lett az életem, több a szabad időm, és végre jut időm azokra, akikre és amikre néha már alig... Végre nagyobb sebességre kapcsoltam, hogy elérjem a célom, és ez felülmúlhatatlan boldogsággal tölt el.

Ne halogassátok hát azt, amit ma megtehettek! :)