2009.11.02. - Halottak napja

 2009.10.31. 21:19

Ma egy kedves, vicces emlékemet kellene felidéznem, de asszem meg fogjátok érteni, ha most mégsem teszem.

A halottak napja a XIII. század végére gyakorlatilag általánosan elfogadott megemlékezési nappá vált. A dátumot úgy választották, hogy Mindenszentek napját kövesse.

A mához számos néphit is kapcsolódik. Az élőknek ilyenkor tilos volt a munka. Nem volt szabad semmiféle földmunkát végezni, hogy ne háborgassák a halottakat. Ezen a napon, sőt egész héten tilos volt mosni, mert az elhunytak a vízbe kerülnének, a ruha pedig megsárgul. Sokfelé terjedt el az a hiedelem, hogy a lelkek ilyenkor hazalátogatnak, ezért számukra is megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra, és gyertyát gyújtottak. A gyertyák értük égtek, a tűz ugyanis megtisztulást hozott.

Én ezen a napon általában itthon is gyertyát gyújtok, mindazok emlékére, akiket volt szerencsém ismerni, szeretni, de már nem ülhetnek velem egy asztal mellett. Persze megyünk a temetőbe is, viszünk virágot meg mécseseket, ahogyan azt sokan mások is teszik.

 

 

 

 

 

 

 

 


Tiszta szívvel emlékezem:

Nagypapára - aki tiszta jellemes életével egyenes és járható útra tanított

Nagynénémre, Jucira - aki nagyon szeretett volna táncolni az esküvőmön

Keresztanyámra, Lizára - aki megmutatta, hogy az életet csak optimistán lehet elviselni

Nagymamára - akit sajnos csak gyermekként ismerhettem

Barátnőmre, Kovácsné Lipcsei Anikóra - aki bízott bennem annyira, hogy megajándékozott egy keresztkislánnyal, Rékával

Várkonyi Károly, grafikus és festőművészre - Ő életem első példaképe, akivel sokat beszélgettünk arról, mi is az élet, hogyan kell jobbá tennünk

Szabó Béláné Zsófi nénire - akinek kedves leveleit még ma is őrzöm

Szmolnik Károlyné Ica nénire - aki igaz barátja volt családunknak

Ferge Pista bácsira - aki megtanított a szőlőkacsolásra

Ilonka nénire, nagymamám testvérére - aki nagyon szeretett

Major Sanyi bácsira - akit a legszerényebb emberként ismertem

Pósalaki Rózsikára - akivel már nem jutottunk el Egyiptomba

Sokan vannak még, akik részei voltak életemnek, Isten áldásával talán már találkoztak is a Mennyországban.

Címkék: fotó ünnep

A bejegyzés trackback címe:

https://vale.blog.hu/api/trackback/id/tr641489664

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása