Tegnap sütöttem idén először gesztenyét.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Bár fotóval részben tudom illusztrálni, mert ahogy sült, úgy kapdostam ki, és még forrón kűzdöttem le a lábujjam felé őket. :) Persze szomjamat is kellett oltani, erre egy svéd forralt bort - Blossa Glögg - választottam. Tökéletesen kiegészítette a két íz egymást, jó szívvel ajánlom hát mindenkinek ezt a nyerő kombinációt!

Még egy verset kaptok mára, mert nagy szeretettel gondolok írójára:

Nagy Pista - Bor

Lehetne A bor is, de nem erről beszélek,
Olyan borról szólok, kik pohárral zenélnek.
Sok gondja, keserve benne van a hegynek,
Szorgalma, tudása borivó embernek.
Tudd, a jó borivó megadja a módját,
Nem adja vendégnek, csak a bora jóját.
Hordóból veszi ki lopóval a borát,
Megtölti elmosott, szép üvegpoharát.
Mielőtt átadja nézi - nézegeti,
Közben szemeivel meg - megízlelgeti.
Megtölti borából saját poharát is,
Koccint poharaddal, mert az ördög elvisz.
Elvisz, ha nem koccintasz az Ő poharával,
Nem kötsz rögtön barátságot zamatos borával.
Megérdemli, hogy megdícsérd vendéglátód borát,
Megkóstolva megmondod a borának a korát.
No, de sokat ne igyál, megárthat még neked,
Egy - két kancsó elég lesz, hogy jó legyen a kedved.

2004.03.14.

Címkék: vers bor

A bejegyzés trackback címe:

https://vale.blog.hu/api/trackback/id/tr581469867

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása