Na amikor ezt mondja valaki, akkor az mindig elgondolkoztat, hogy mennyire nem ismer valójában. A külsőségek, a megszerzett dolgok nem tükrözik azt, hogy azért mennyi mindent kellett dolgoznom. Vannak élethelyzetek, amikor nincs annyi munka, és eképpen több a szabad időm. Ekkor jönnek…

Biztatlak: Örülj!Örülj a világnak,Örülj a kinyíló virágnak,Örülj a rikkantó madárnak!A zöld lombos erdőnek, a viruló mezőnek.Örülj a hasadó hajnalnak,Éjben az égen ragyogó csillagnak!A szép napra ébredő reggelnek,A neked köszönő embernek,S minden ártatlan…

Ma reggel a második gondolatom az ablak felé vezette a tekintetemet. Nem csalódtam. Reggelre kinyíltak az ablakba rakott első cserepes nárciszaim! :) Hát nem gyönyörűek?!